kincsek

Ma a reggeli postaláda-szerelés után kicsit pihentem, majd elhatároztam, hogy kitakarítok. El is kezdtem, de közben belebukkantam régi emlék-foszlányokba, felkavartak, így most a takarítás kénytelen kicsit várni. :o)

Leképeztem néhány kincset. Persze mindent nem. Olyan hihetetlen volt néhány levelet újra elolvasni, amit Lacitól, Karcsitól vagy Szilvitől, Cecíliától kaptam.
Persze vannak itt egészen másfajta emlékek is, olyanok, amelyek másnak semmit nem érnek, mégis én a világért se dobnám ki.

Van itt minden. Mathaiscus fáraó legendás kincsei (a kezemen), amelyek egy ötödikes iskolanap örökségei.
Van itten pengő, kérem, emlékeztetve engem arra, hogy micsoda régipénz-gyűjteményem van. Meg zsírkrétával nekem festett virág, meg paprikafüzér (Káin tanárnő intelmére készítettem)meg 200-as szög, meg egy papírból kivágott ásó.
Nem hiányozhatott a zöld könyv sem, ami elemi fontosságú volt a megtérésemben, akkor is, ha még ma is kicsit bugyutának tartom.
Meg mozijegy, ami majd az egyszer elkészülő mozijegy-gyűjteményem egyik darabja lesz. (Bár kétlem, hogy valaha is elkészül.)
Van itt "rózsafüzér" Cecíliától, meg egy éttermi számla kedves üzenettel a hátulján.
A pengő felett egy kis drót van, rugószerűen meghajlítva. Ez is olyan, amit nem fogok elfelejteni: Cecíliával, Barnával meg Salánki Csabával kirándultunk egyszer az "Egri" várat megnézni. (Ez valójában a filmben szereplő díszlet várat jelenti.)
Találtunk egy kilátót. Nekem alapjáraton is tériszonyom van, de ez a kilátó a szélben dűlöngélt, hiányzott egy pár lápcsője, meg deszkája. Felmentem rá, felvittek, ott találtam ezt a kis drótot, azóta megtartottam.

Tudom, hogy bután hangzik, de nagyon gazdag vagyok. Gazdag vagyok, hogy volt gyerekkorom és kamaszkorom, és voltak és vannak olyan emberek körülöttem, akik szeretnek és mindig mellettem vannak,lesznek. :,o)