reggeli jegybeírás

Mikor is írjam be a jegyeket? -kérdi önmagától a tanár.
Talán írjam be akkor, amikor a diákoknak jó? Javítsam ki este hatra a kettőkor megírt dolgozatot? - igen, van olyan tanár, aki ezekre a kérdésekre igennel válaszol.

Persze az én tanáraim nem. Így történt, hogy ma reggel 8-ra kellett bemennem a városba jegyet beiratni, természetesen máskor erre nincs lehetőség. Két és fél óra utazás egy fél percnyi boldogságért.
Már csak egy vizsgám van, vacak, hosszú és nehéz. Meg persze érthetetlen és főként értelmetlen is. (Bár ez a leírás sajnos a 4,5 év alatt letett vizsgáim elég nagy részére igaz.) Keddig még azért van némi időm.

A reggeli kelés azonban tartogatott némi meglepetést is. A házunknak valahogy olyan különleges a fekvése, hogy a reggeli nap fénye narancs-vörösre festi a szobámat. Persze csak az én szobámat, ettől olyan különös.
Szeretem a ködöt, de most jól esik a napsütés, már hiányzott.