Mindennek a veleje

--- Gyengébb idegzetűek NE nézzék meg a mai fotót! ---

Ma későn keltem, aztán reggeli után közértben voltam és beszéltem Lacival is. Gondoltam, hogy London előtt elbúcsúzok Tőle, de kiderült, hogy mégsem megy Londonba. Ez nagyon elszomorított, úgy várta már... :o(
Aztán egész nap takarítottam, meg rámoltam és sikerült a szobámat egész emberire alakítani, még a szekrények tetejét is leporoltam.

A mai képnek hosszú a története. Balázs névnapját itthon családilag is megünnepeljük, és nálunk az a szokás, hogy a névnapos vagy szülinapos rendeli meg az ebédet. (Pesze ezt mi jutalom helyett inkébb büntetésnek érezzük, mert ez egy nagyon nehéz feladat, különösen több napra kitalálni az ételeket.)

Mindenesetre Balázsnak nagyon könnyen ment az étel kiválasztása, persze nem tudhatta, hogy a mi családunk bármiből képes országos érdeklődést kiváltó közügyet csinálni. Balázs rántott velőt kért, amihez az alapanyagot viszont egy ideje (igen, azóta!) nem lehet kapni. Mindenesetre már hétfőn beindult a családi forródrót és felhívta Anyu a keresztanyámat, akinek az unokája a Nagycsarnokban dolgozik. Aztán kedden Apu a keresztapámmal bement a Csarnokba és egy délelőttöt eltöltött a rokon hentesüzletében, majd mivel nem jött a szállítmány frusztráltam hazajött. A rokon azonban ma telefonált fél nyolckor, hogy mégis tudott pult alól szerezni, így ma Apu újra utazott be a városba. A velő így, kicsit körülményesen, de megérkezett és vidáman elkezdte a vízben kiázást. Holnap az elkészült ételt is beteszem fotóként. :o)

Itt épp Anyut kértem meg, hogy vegyen már ki egy darabot, mert le akarom fényképezni és utálnék hozzányúlni...:o)