csütörtök, március 03, 2005

hosszú-hosszú nap

Nem találtam a neten a tegnapi verset, így majd kénytelen leszek bepötyögni.
Ma 8-ra mentem stratégiára, az tartott 11-ig, tulajdonképpen aranyos a bácsi és jó, hogy aktuális problémákat vet fel, ugyanakkor fura, hogy 3 órában adja le azt, amit kb 15 percben is le lehetne adni. Mind1, kellemes mesedélután, ill. mesereggel.

Óra után rohantam (?) a Kálvinra, ahol Laci átnyújtotta a fzent QAF kazettát, amelyre rá köll majd vasárnap vennem az első évfolyam utsó részét. Bemutattam Hasszit Lacinak és fordítva, láthatóan szimpatizáltak egymással (vagy nem).
Tulajdonképpen egész vicces, hogy a barátaim egyik része nem ismeri a barátaim másik részét, csak hallomásból. (Eccer majd rendezünk egy óriási összeismi-bulit (sic!))

Laci után rohanás szaxemre, ahol a hölgy megvárakoztatott, aztán 12 percet szánt rám, én meg sűrű és nedves nyelvcsapásokkal udvaroltam, ami láthatólag igen jól esett neki. Kijövet kishíján szembeköptem magam a képmutatásért, amit levágtam a nőnél.

Aztán ebéd Hasszival, majd Boráros tér Hasszival és Icával, onnan KK krt. nyelvvizsgabiz. átvétel, majd vissza az egyetemre, a Sóházba (l. alant).
A Sóházban íbiznisz, ami ma olyan hihetetlenül unalmas volt, hogy nem túlzásésszószerint, de majdnem elaludtam, ragadt le a szemem és esett le a fejem. Szünetben kávé, aztán újabb óra. Hatkor eljöttem.

Következő felvonás: 5k, fárasztó, de nem bántam meg, hogy elmentem.
Annál inkább, hogy szóba álltam valakivel, aki majdhogynem ajánlatott tett és nem olyanféle tisztességeset jegygyűrűvel, meg násznéppel. Mind1.

Aztán Ádám elkísért Kispestig, és elmondott egy mesét a Virágszemű Julcsáról. Kiderült, hogy nagyon szeret mesét mondani, és több versenyt is nyert ezzel a képességével. Valóban szórakoztató és kedves mese volt.

Most épp 11:20 van. Alig 17 órája vagyok fenn és a város alig több, mint 10 forgalmasabb pontján voltam ma, szal fáradt vagyok.... ááááááááhhh

2 Comments:

Blogger Bikkfa said...

Nagyon büszke vagyok rád, h tizenhét órán át talpon voltál. Biztos sok kávé fogyott, bár álítólag leszoktál... ;o)

11:20 de.  
Blogger Tsaba said...

Hogy egyesek milyen mozgalmasan élnek! Ahogy olvaslak, komolyan, nosztalgia tölt el az elmúlt egyetemi évek iránt... :)

A fénykép nagyon megfogott. Egyrészt azért, mert az ilyen témát nagyon könnyű elrontani, pl. az expozíció tekintetében, de neked egész jó lett.
Másrészt tetszik a mellvéd és az üvegezés formája; úgy látszik, én már arra vagyok kárhoztatva, hogy kissé öregecskedő szecessziós épületekbe járjak, már talán kilencedik éve. (Szépek, mívesek, de nekem akkor is a hetvenes-nyolcvanas évekbeli kockadizájn a kedvencem.) Sóház, ugyebár?
Harmadrészt, ami a legfontosabb: próbáld ki a fel-le scrollozást, mikor a képet nézed. Életre kel, vezeti a tekintetet.

7:37 du.  

Megjegyzés küldése

<< Home

Powered by Blogger

Site Meter

Alanti fontos linkek

Birtalanok

Balázs blogja

Bikkfa blogja

T§aba blogja

Endogenopiat blogja

Gábor blogja

Peti bétatesztreviewos oldala

Lark's Mindcircus

Րzen

Olyan vagyok, mint

Steo blogja

U