"Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek"
Nem tudom, hogy ezt a bejegyzést el tudja-e viselni a blog...
A gyenge idegzetűek ne is olvasák tovább.
[hardcore kereszténység ON]
A mai nap sok furcsasággal telt el.
Reggel majdnem elütött egy autó, egy trabi egészen konkrétan.
Épp kiállt egy kapuból, én meg vidáman dudorászva ott jártam és nem vettem észre.
Szerencsére a sorőr nem hajtott sokkal (mert kiállt), és észrevett, így beletaposott a fékbe.
Énmeg észre sem vettem, hogy mi történt, csak másodpercekkel később pergett le az egész.
Este pedig hazafele jövet a villamos megállt a Móricznál. Elütött valakit egy autó.
Igaziból.
Nem úszta meg annyival, mint én reggel, feküdt a földön és 5-6 ember körülguggolta.
Többet nem láttam, mert a villamos továbbment.
És akkor nem tudtam, hogy mit csináljak jó keresztényként. (???)
Azért imádkozzak, hogy a nő ne szenvedjen, vagy, hogy térjen vissza az életbe vagy, hogy a lelke jó helyre kerüljön.
És asszem ekkor történt, hogy elkezdtem imádkozni anélkül, hogy konkrétan tudtam volna, hogy miért és mit.
Miközben tisztában voltam azzal, hogy hol vagyok, majdnem teljesen ki tudtam zárni a valóság minden egyéb zavaró körülményét.
Nem tudom mi volt ez.
Illetve tudom, csak nem merem kimondani, mert egyszerre tölti el örömmel az emocionális énemet és tölti el félelemmel minden racionális gondolatomat.
Mindenesetre gyorsan lejegyzeteltem ezt az egészet egy papírra, mert rögzítendő eseménynek találtam.
Rögzítendőnek, csakúgy, mint a reggeli majdnem-baleset helyszínétől két méterre megpillantott sárkányt...
[hardcore kereszténység OFF]
A gyenge idegzetűek ne is olvasák tovább.
[hardcore kereszténység ON]
A mai nap sok furcsasággal telt el.
Reggel majdnem elütött egy autó, egy trabi egészen konkrétan.
Épp kiállt egy kapuból, én meg vidáman dudorászva ott jártam és nem vettem észre.
Szerencsére a sorőr nem hajtott sokkal (mert kiállt), és észrevett, így beletaposott a fékbe.
Énmeg észre sem vettem, hogy mi történt, csak másodpercekkel később pergett le az egész.
Este pedig hazafele jövet a villamos megállt a Móricznál. Elütött valakit egy autó.
Igaziból.
Nem úszta meg annyival, mint én reggel, feküdt a földön és 5-6 ember körülguggolta.
Többet nem láttam, mert a villamos továbbment.
És akkor nem tudtam, hogy mit csináljak jó keresztényként. (???)
Azért imádkozzak, hogy a nő ne szenvedjen, vagy, hogy térjen vissza az életbe vagy, hogy a lelke jó helyre kerüljön.
És asszem ekkor történt, hogy elkezdtem imádkozni anélkül, hogy konkrétan tudtam volna, hogy miért és mit.
Miközben tisztában voltam azzal, hogy hol vagyok, majdnem teljesen ki tudtam zárni a valóság minden egyéb zavaró körülményét.
Nem tudom mi volt ez.
Illetve tudom, csak nem merem kimondani, mert egyszerre tölti el örömmel az emocionális énemet és tölti el félelemmel minden racionális gondolatomat.
Mindenesetre gyorsan lejegyzeteltem ezt az egészet egy papírra, mert rögzítendő eseménynek találtam.
Rögzítendőnek, csakúgy, mint a reggeli majdnem-baleset helyszínétől két méterre megpillantott sárkányt...
[hardcore kereszténység OFF]

2 Comments:
Jó, hogy végül úgy döntöttél, el tudja viselni a blog. Mielőtt betértem ide, éppen infarktust készültem kapni a freemail miatt, és ahogy elolvastam a mai bejegyzést, hirtelen nagyon nevetségesnek tűnt, ami egy perccel azelőtt még egészen maga alá gyűrt. Szóval, köszönöm! :o)
U.i.: cuki sárkányka!
Nagyon kedves vagy, köszönöm, hogy leírtad...:o)
Így még több értelmet kap a dolog.
Megjegyzés küldése
<< Home