pihh

A hétvégém egészen kiválóan telt. Talán ezért nem is írtam semmit az elmúlt napokban. Inkább élveztem, hogy mindenféle olyant csinálok, amit az elmúlt hónapokban nem.

Például kb egy hete azt csinálom, hogy ha épp nem sietek sehova, akkor egészen egyszerűen sétálok. Pihentet, jólesik, nézelődök, esetleg, ha nem egyedül vagyok, akkor beszélgetek.:o)

Csütörtökön egész nap azt terveztem, hogy napozni fogok, csak mindig közbejött valami, aztán meg ugye jöttek a dél és három közötti nagyonuvsugaras órák és akkor se. Így háromkor kifeküdtem a napra és süttettem a hasamat.



Pénteken dolgozgattam meg moziba mentünk Vikivel, Mikivel és Balázzsal. Megnéztük a Madagaszkárt, és élveztük. Szombaton egy kicsit kocsikáztunk és hazajöttünk kettesben. Itthon finom ebéd, pihenés majd könnyű esti séta következett. Láttunk lópacit is, szép volt, de nem akart kommunikálni, mert épp étkezett.
Aztán majdnem éjfélkor hazaérkeztünk, s aztán megvacsoráltunk csillagfénynél, meg lámpafénynél, teraszon, a Negró nevű eb aktív közreműködésével.

Szóval szépen elmúlt a hétvége és ma bementem a városba, ahol is összefutottam Bikkfával, aki elkísért a tanszékünkre, ahol végre valahára átvehettem a bíráltaimat. Mindkettő egészen pozitív hangvételű és nehezen tudom elképzelni, hogy rossz jegyet kapnok majd rá.
Aztán kicsi séta Bikkfával, majd irány az Ecseri út, ahol a nagy telekommunikációs vállalat, ahova nem vettek fel, értékelte az AC-n nyújtott teljesítményemet.
Jókat mondtak, majd átgondolom és feldolgozom.
(Egyébként a tesztet nagyon jól írtam meg, benne voltam az első háromban, és az általuk mért ún. kompetenciák mindegyikében átlagon felüli értékeket értem el.)
Nem azért nem vettek fel, mert nem vagyok jó, hanem egyszerűen nem olyan embert kerestek mint én. (Szerintük: visszafogott kommunikátor, őszinte, nyílt, álarcot és szerepeket nem viselő, koordinátor típusú, komplex és összetett gondolkodású vagyok...)

De akkor kit kerestek??? :o)

Viccen kívül, egyébként valóban hasznosnak éreztem azt a 35 percnyi beszélgetést, amit a két lánnyal folytattam, asszem tanulhatok belőle sokat magamról.

Aztán hazajöttem, és közben eltanyáztam a buszon és beütöttem a lábam, de most ez sem tudja nagyon kedvem szegni.

Ezt a bejegyzést 7:37 -kor kezdtem írni, azóta telefonáltam és elmentem naplementét nézni a közeli kis dombra.
Ez a domb nagyon jó helyen van naplementenézéshez, hiszen tiszta időben egészen a budai hegyekig el lehet innen látni. Tavaly nyáron kezdtem kijárni ide, és Kishercegest játszottam minden nap. Aztán elkezdődött az egyetem és aztán már nem jártam ki.
Most viszont eszembe jutott és elszaladtam gyorsan, majd egy év kihagyás után, amikor tudtam, hogy idő van és még a naplemente nagy részét meg tudtam nézni. Jó volt ez is. Örültem neki.