olyanvagyokmint

Tegnap az történt, hogy lett internetes gépem.
Ami azért nagy cucc, mert korábban megmondták, hogy valszeg nem lesz. De lett és ráadásul úgy, hogy semmit nem tettem érte, viszont három embernek a közreműködését/hozzájárulását is meg kellett köszönnöm.

Szóval mostantól nem kell majd bent átülnöm egy másik géphez pusztán azért, hogy csekkolni tudjam a leveleimet.

Tegnap találkoztam Pistivel Istvánnal (aki a kutyáját sem hívná Pistinek), akivel nagyon szép két órát töltöttem együtt és pudingot főztünk/ettünk és beszélgettünk. Jó volt, de megállapítottuk, hogy a magunkfajta két zárkózott embernek, egyszer két óra nem elég ahhoz, hogy valóban megismerhessük egymást.

Pisti István (aki a kutyáját sem hívná Pistinek) után hazafelé jó volt nekem, hogy csak úgy sétáltam egyet a Duna mellett és fényképezgettem kicsit.
A százezerszer lefényképezett épületekben az a nehéz, hogy százezeregyedik-féleképpen nehéz lefényképezni őket és, ha kész is a végeredmény, akkor sem lehet biztosan tudni, hogy ez pont az a plusz egy nézőpont, ami eddig nem volt.

Én most erre jutottam:



Valami oka lehet, hogy az elmúlt három kép közül kettő a Parlamentet ábrázolja... majd elgondolkodom ezen.:o)

Balázs ma azt javasolta, hogy indítsak új blogot, amelyben csak olyan vagyok, mint kezdetű mondatokat írjak le...