vakbélgondolás
Beteg vagyok. Újfent.
Most a hasam fáj sok napja és a nagyon szakértő háziorvosnénim azt mondta, hogy vakbélgyulladás. Neeeem... nem kell megijedni.
Mindig ezt mondja, ha fáj a hasam.
Tulajdonképp már azon csodálkozom, hogy egyszer, amikor a fülem fájt, akkor nem mondta, hogy vakbélgyulladás: "nem tipikus, de ezek a vakbélgyulladások, olyan alattomosak".
Szóval miután a sebész (másfél órás várakozás után) körberöhögte a vakbélgyulladás-gyanúmat, és kb 5 perc alatt lediktálta az asszisztensnek a zárójelentést, mehettem vissza a doktornénimhez.
Akinek több tippje nem lévén felírta a szokásos:
- antibiotikum, gondosan szedje,
- igyon sok folyadékot,
- ha lázas vegyen be lázcsillapítót,
- ha hasmenése van, egyen hasmenés elleni gyógyszert
(-ha haldoklik hívjon papot)
receptgyűjtemény.
Valamelyik csak csinál valamit. Ha mást nem, akkor legalább valami könnyebben felismerhető betegséget okoz.
Szóval ennek köszönhetően most itthon fekszem, ülök, gyógyulok és nézem a sípládát.
A tévét, amiben megláttam egy énekesnőt, aki nagyon énekelt, nagyon üvöltözött, nagyokat rúgott és ütött a levegőbe. Aztán egy másik énekesnőt, aki pont ugyanezt csinálta, csak másmilyen volt a haja.
Aztán néztem reklámokat, amikben elmagyarázzák, hogy ettől meg attól te leszel a legerősebb, legjobb, legszebb, legyőzheted a baktériumokat, semlegesítheted a kórokozókat, kiírthatod a hangyákat, és egyébként is te lehetsz a világon a legnagyobb hatalommal rendelkező lény.
És azon kezdtem el gondolkodni, hogy miközen legyőzi az ember a baktériumokat, gombákat és egyéb kórokozókat, fölékerekedik minden élőlénynek és riválisának, hogy a francba fordulhat elő, hogy egy icipici baktérium vagy vírus, vagy nem is igazán azonosítható izé, úgy földhözvágja az embert, hogy nemcsak mozdulni nem tud, de még az evéstől is "egy életre" elmegy a kedve.
És hogy kinek a felelőssége, hogy (ahogyan egyszer Lina megfogalmazta) az emberek a halált valami távoli, és biztosan nem holnap bekövetkező eseményként kezelik.
És ha beüt, akkor végképp nem tudnak, tudunk mit kezdeni vele.
Felelősséget keresünk abban, amiben nincs felelősség: biztosan keveset mozgott, sok sót evett, nem is akart élni, sok zsírosat evett, túl sokat ivott, túl sokat dohányzott, túl sok kávét, feketeteát ivott. (Nem ivott elég pí vizet, nem hitt a candida gombában, nem foglalkozott az aszcendensével és valljuk be, a normálisnál jobban szerette a Túró Rudit.)
És ez nemcsak a halállal kapcsolatban, hanem tulajdonképpen a legyegyszerűbb megbetegedésnél is előkerül. (Aktuálisak: ettél valamit, ami nem volt jó? megrágtad rendesen az ételt? mozogsz te eleget? bitos össze-vissza ettél!)
Egyszóval a beteg / a halott tehet róla. Hiszen a betegség / a halál az nem olyan valami, ami bárkivel, bármikor megeshet, hanem az csak úgy egyszer bekövetkezik és valami oka kell, hogy legyen. Merthogy, ha valaki mindent megtesz az egészségéért, akkor ő lesz az mindenek felett álló lény, aki legyőzi fajtársát, a baktériumokat, meg a többi kórokozót.
Azt legfeljebb ráesik egy fél tégla a fejére.
Most a hasam fáj sok napja és a nagyon szakértő háziorvosnénim azt mondta, hogy vakbélgyulladás. Neeeem... nem kell megijedni.
Mindig ezt mondja, ha fáj a hasam.
Tulajdonképp már azon csodálkozom, hogy egyszer, amikor a fülem fájt, akkor nem mondta, hogy vakbélgyulladás: "nem tipikus, de ezek a vakbélgyulladások, olyan alattomosak".
Szóval miután a sebész (másfél órás várakozás után) körberöhögte a vakbélgyulladás-gyanúmat, és kb 5 perc alatt lediktálta az asszisztensnek a zárójelentést, mehettem vissza a doktornénimhez.
Akinek több tippje nem lévén felírta a szokásos:
- antibiotikum, gondosan szedje,
- igyon sok folyadékot,
- ha lázas vegyen be lázcsillapítót,
- ha hasmenése van, egyen hasmenés elleni gyógyszert
(-ha haldoklik hívjon papot)
receptgyűjtemény.
Valamelyik csak csinál valamit. Ha mást nem, akkor legalább valami könnyebben felismerhető betegséget okoz.
Szóval ennek köszönhetően most itthon fekszem, ülök, gyógyulok és nézem a sípládát.
A tévét, amiben megláttam egy énekesnőt, aki nagyon énekelt, nagyon üvöltözött, nagyokat rúgott és ütött a levegőbe. Aztán egy másik énekesnőt, aki pont ugyanezt csinálta, csak másmilyen volt a haja.
Aztán néztem reklámokat, amikben elmagyarázzák, hogy ettől meg attól te leszel a legerősebb, legjobb, legszebb, legyőzheted a baktériumokat, semlegesítheted a kórokozókat, kiírthatod a hangyákat, és egyébként is te lehetsz a világon a legnagyobb hatalommal rendelkező lény.
És azon kezdtem el gondolkodni, hogy miközen legyőzi az ember a baktériumokat, gombákat és egyéb kórokozókat, fölékerekedik minden élőlénynek és riválisának, hogy a francba fordulhat elő, hogy egy icipici baktérium vagy vírus, vagy nem is igazán azonosítható izé, úgy földhözvágja az embert, hogy nemcsak mozdulni nem tud, de még az evéstől is "egy életre" elmegy a kedve.
És hogy kinek a felelőssége, hogy (ahogyan egyszer Lina megfogalmazta) az emberek a halált valami távoli, és biztosan nem holnap bekövetkező eseményként kezelik.
És ha beüt, akkor végképp nem tudnak, tudunk mit kezdeni vele.
Felelősséget keresünk abban, amiben nincs felelősség: biztosan keveset mozgott, sok sót evett, nem is akart élni, sok zsírosat evett, túl sokat ivott, túl sokat dohányzott, túl sok kávét, feketeteát ivott. (Nem ivott elég pí vizet, nem hitt a candida gombában, nem foglalkozott az aszcendensével és valljuk be, a normálisnál jobban szerette a Túró Rudit.)
És ez nemcsak a halállal kapcsolatban, hanem tulajdonképpen a legyegyszerűbb megbetegedésnél is előkerül. (Aktuálisak: ettél valamit, ami nem volt jó? megrágtad rendesen az ételt? mozogsz te eleget? bitos össze-vissza ettél!)
Egyszóval a beteg / a halott tehet róla. Hiszen a betegség / a halál az nem olyan valami, ami bárkivel, bármikor megeshet, hanem az csak úgy egyszer bekövetkezik és valami oka kell, hogy legyen. Merthogy, ha valaki mindent megtesz az egészségéért, akkor ő lesz az mindenek felett álló lény, aki legyőzi fajtársát, a baktériumokat, meg a többi kórokozót.
Azt legfeljebb ráesik egy fél tégla a fejére.

4 Comments:
Gyógyulást kívánok!
Én is! Kalapkúra!
Jobbulást! Bár már mondtam, de legyen meg leírva is. :o)
Ps, a féltégláról is a muki tehet!
Köszi mindenkinek.:o)
Mind kedvesek vagytok.
(És persze az ember tehet a féltégláról, mert ha eleget mozgott volna, akkor gyorsabban el tudott volna ugrani alóla.)
Megjegyzés küldése
<< Home